Ildika képtára: Épület

A fekete-fehértől képektől a digitális fényképezőgépig

Kisgyermek koromra nyúlik vissza a fotózás szeretete. Az Apukám tanított meg a pillanat megörökítésére. Lelkesen magyarázta a fény és a távolság jelentőségét az akkor még mechanikus és csak fekete-fehér képeket készítő gépén.
Majd a színes képek időszaka következett. Ma már, ebben a digitális és majdnem teljesen automatizált világban szinte teljesen háttérbe szorulnak a korábban tanultak.
Ezután pár év szünet következett.
Talán 2-3 évvel ezelőtt -amikor megvettem a mostani gépemet- újra felfedeztem magamnak a fotózást.
Azóta, ha időm engedi "fotóportyára" járok, és igyekszem megörökíteni azt a pillanatot, hangulatot ami engem megfog. Kedvenc témáim a virágok, a naplemente és a táj fotózása. Szeretem ezt láttatni másokkal is. Ne várj csúcsszuper és mahinált fotókat. Nem ez a célom. Ami tetszik és szerintem szép, vagy valamiért érdekes, itt csak azt fogod látni - "agyonszerkesztés" nélkül! Leginkább csak feliratozást készítek a képhez, vagy a szépia funkciót használom.

"...mert nem elég nézni, de látni kell!..."

Hiszen a pillanat elillan, de a varázsa örökre megmarad!

Sokáig gondolkodtam rajta, de végül úgy döntöttem, hogy közkinccsé teszem őket. Örök emléket állítva ezzel Apunak.
Bi

Ildika képtára

2010. ápr. 5.

Lángoló Március 15.!

2009. okt. 28.

Képek 2007-ből....

Szárnyashajóval a Dunán - Bécsben

2009. okt. 26.

Szárnyashajóval a Dunán - Hazafelé ... Szlovák földön

2009. okt. 25.

Szárnyashajóval a Dunán - Hazafelé ... Itthon!

Rendszeres olvasók